„Rajongok a csipkebogyóért több okból is. Mégis, az egyik legfőbb oka, hogy a betakarított növény szinte minden része hasznosítható valamilyen formában.
A csipkebogyó húsából készíthető tea, lekvár, vagy akár pálinka; a csipkebogyó magját hidegen sajtolva magolajat nyerhetünk; a visszamaradt pogácsa pedig őrölhető csipkebogyómag-lisztté, amely funkcionális élelmiszerként felhasználható az emberi táplálkozásban, vagy akár állati takarmányként.”
Törekszünk az ökológiai egyensúly fenntartására, ezért az ültetvényünkben 400 madárodút, 20 vércseodút, bagolyodúkat, gólyakosarakat és itatókat helyeztünk ki.
Nem alkalmazunk rovarölőszeres kezeléseket, ezért számos pókfaj és őshonos beporzó talál nálunk otthonra.
Tevékenységünket a területen élő állatok életciklusával összeegyeztetve végezzük, fokozott figyelemmel a költési szezonra.
„Sokan úgy gondolják, hogy a csipkebogyó egy kifejezetten egyszerűen termeszthető gyümölcstermő növény, pedig valójában egy kifejezetten bonyolult módon termeszthető gyógynövény.”
„Egy erősen erodált, végnapjait élő kizsarolt talajt vettünk át” — Rybaltovszki Péter így emlékszik vissza a kezdetekre. A terület ott tartott, ahol sok magyar dombvidéki szántó: a művelés évtizedei alatt fogyott a termőréteg, és a szántóföldi növénytermesztés folytatása csak tovább mélyítette volna a bajt.
Az évelő ültetvény törte meg ezt a spirált. A rózsatövek húsz éven át a helyükön maradnak: nincs évenkénti forgatás, a gyökérzet megköti a talajt, a felszín pedig végig fedett marad.
A gazdálkodásunk első terméke nem a bogyó volt, hanem a talaj, amelyik újra elkezdett épülni.
Az ültetvényen nincs öntözés. Amink van, az a lehullott csapadék — a gazdálkodás egyetlen valódi vízeszköze az, hogy mikor és hogyan nyúlunk a sorközhöz.
Ez a döntés minden évben újra megszületik. Aszályos nyáron a magasra nőtt sorköz nem hanyagság: ha levágjuk, kiereszti magából azt is, amit a hajnali harmatból megfogott. Máskor épp a zúzás a helyes lépés, hogy a lehullott eső a talajban maradjon, és hogy a párás levegő ne hozza ránk a rozsdát. Ugyanaz a növénytakaró tartja a vizet, ad menedéket a pockoknak és teremt kedvező mikroklímát a kórokozóknak — ezt az ellentmondást nem megoldani kell, hanem évről évre újramérlegelni.
A legszárazabb éveink tanítottak meg a legfontosabbra: a rózsa jobban bírja az aszályt, mint a rozsda. Aszályban nincs rozsda — és 2026-ban, a legkeményebb szárazságban lett helyenként rekordközeli a bogyóterhelés. Nem az időjárás ellen dolgozunk, hanem azzal, amit hoz.
„A védekezés első lépése, hogy tudjuk, mi ellen kell védekezzünk” — ez a mondat a növényvédelmi gyakorlatunk alapja. A csipkebogyónak három plusz egy fő ellensége van: a pocok, a rozsda, a csipkebogyó-gyümölcslégy és a kései fagyok. Rajtuk kívül olyan kártevők is felbukkannak, amelyek néhány évente felütik a fejüket, majd évekre eltűnnek.
A fajszintű meghatározáshoz saját laboratóriumot szereltünk fel. Rovarölőszeres kezelést nem alkalmazunk — nem azért, mert nem figyelünk oda, hanem mert figyelünk.
A nagy területen folyó ökológiai termesztés folyamatos megfigyelést, pontos diagnózist és gyors reagálást kíván. Ezt a módszertant mutattuk be a 2025-ös leányvári csipkebogyó szakmai napon is.
A csipkebogyónál nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett fajtákról: a papíron létező fajták a gyakorlatban szinte beszerezhetetlenek, a vegetatív szaporítás pedig üzemi szinten a mai napig nem megoldott.
Az állományunk ezért magról kelt, és genetikailag sokféle. Egy klónültetvényben minden tő ugyanarra a fagyra, ugyanarra a kórokozóra reagál egyformán — nálunk nem.
Ez a sokféleség a feldolgozásban többletmunkát jelent, ökológiai termesztésben viszont a legolcsóbb biztosítás: az agrobiodiverzitás növeli a kultúra egészének ellenállóképességét.
Sok a félreértés az ökológiai növényvédelemmel kapcsolatban. Gyakran találkozni az ökotermékek iránti bizalmatlansággal is, amelynek egy része félreértésekből ered.
A csipkebogyó az egyik legismertebb és legkeresettebb hazai vadgyümölcsünk – főként a kiemelkedő C-vitamin-tartalma miatt. De tényleg mindegy, honnan származik és mily
Sokan úgy gondolják, hogy a legjobb csipkebogyó az, amit saját kezűleg, egy erdei séta során gyűjtünk. Romantikus elképzelés, igaz? A valóság azonban sokkal árnyaltab
A csipkebogyó C-vitamin-tartalmáról vad számok keringenek. Megnéztük, mit mértek valójában – és mennyit visz el belőle a szárítás.
100% természetes
