Péter
dr. Rybaltovszki Péter jogász, mezőgazdasági biotechnológus, agrárvállalkozó, biogazdálkodó, a Herbafarm Kft. ügyvezetője. Közel egy évtizede foglalkozik gyógynövénytermesztéssel. Kertészeti és biotechnológiai tanulmányait a Szent István Egyetemen végezte.
A csipkebogyó termesztésének szakirodalomból leszűrhető elvi lehetőségeiből – a gyakorlati útkeresés útvesztőjén át – üzemszerűen működő ültetvényt hozott létre, amely a feldolgozóipart látja el alapanyaggal.
2015-től a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács tagja, 2020-tól felügyelőbizottsági tag. 2026-ban az OTP Agrár Gálán Agráriumért OTP Díjjal tüntették ki kertészeti kategóriában.
„Rajongok a csipkebogyóért több okból is. Mégis, az egyik legfőbb oka, hogy a betakarított növény szinte minden része hasznosítható valamilyen formában. A csipkebogyó húsából készíthető tea, lekvár, vagy akár pálinka; a csipkebogyó magját hidegen sajtolva magolajat nyerhetünk; a visszamaradt pogácsa pedig őrölhető csipkebogyómag-lisztté, amely funkcionális élelmiszerként felhasználható az emberi táplálkozásban, vagy akár állati takarmányként.”
Az első üzemi méretű csipkebogyó-ültetvény története Magyarországon 2016-ban kezdődött a tervezéssel, 2017-ben pedig megindult a telepítés – összesen 150 hektár Rosa canina. A termesztéshez gondosan választottuk ki a helyszínt: Budapesttől északra, egy festői domboldalon, távol a városi nyüzsgéstől, a csendes természet ölelésében, közvetlenül egy víztározó felett.
A leányvári termés ma német, osztrák és svájci gyógytea-, élelmiszer- és kozmetikai üzemekbe kerül. Ahogy Péter fogalmaz: „100 országban isszák azt a teát, amelyhez beszállítunk.”
Az ültetvény történetét és a mögötte álló munkát a Rólunk oldalon írtuk meg részletesen – ahogy a Telex / G7 és az Agroinform is beszámolt róla.
Célunk egy olyan ökológiai gazdaság létrehozása volt, amely nem kizsigereli vagy pusztítja, hanem inkább javítja a korábban túlhasznált mezőgazdasági területek állapotát. Olyan gazdálkodást valósítunk meg, amely nem a természet ellenében, hanem azzal szövetségben működik.
A földet jobb állapotban kell átadnunk, mint ahogy megkaptuk. Egy ültetvény évtizedekre szól: nem a termésrekord a mérce, hanem az, hogy mit hagy maga után a termelés.
A nyers alapanyag eladása kiszolgáltatottság: az érték ott keletkezik, ahol a növényt feldolgozzák. Ezért nem a támogatásért termelünk, hanem azért, hogy a csipkebogyóból itthon legyen tea, olaj és szappan – erről szól a Fenntarthatóság oldal.
dr. Koczor Ádám mezőgazdasági szakember és növényvédelmi tanácsadó, méhészeti és térinformatikai tapasztalattal. Tanulmányait kertészmérnöki alapszakon, növényorvosi mesterszakon és doktori képzésben végezte, szakterülete az alternatív mezőgazdasági rendszerek és a növénykórtan.
Karrierje során az ökológiai növényvédelem, a gyógynövénytermesztés, valamint agrobotanikai és növénykórtani adatbázisok fejlesztésével foglalkozott. Kiemelt tapasztalattal rendelkezik a csipkebogyó és más gyógynövények termesztésében, illetve ökológiai növényvédelmi rendszerek kidolgozásában.
2025 novemberében a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács országos csipkebogyó szakmai napján – amelynek a leányvári ültetvény adott otthont – Rybaltovszki Péterrel közösen mutatta be az ökológiai csipkebogyó-termesztés módszertanát.
„Csodálatos gyógynövény, aminek a gyógyító tulajdonságai legalább annyira figyelemreméltóak, mint a kultúrtörténeti jelentősége. A csipkebogyó szúr – mert élni akar!”
Ádám
Közel 10 év termesztés után elhatároztuk, hogy szélesebb közönség elé tárjuk a csipkebogyó termesztésében szerzett tudásunk és tapasztalatunk gyümölcsét. Hogyan is lehetne ezt jobban csinálni, mintha közvetlenül a termelőtől van lehetőség a terméket megvenni?
A HIIP ugyanabból a termésből készül, amely a nyugat-európai gyógytea- és kozmetikai üzemekbe is megy. Az alacsony hőfokon szárított, magozott gyümölcshúsból lesz a tea, a magból hidegen sajtolva az olaj, abból pedig a szappan.
Rövid az út: nincs köztünk felvásárló, nincs átcsomagolás. Tudjuk, honnan és melyik évből való, ami a csészédbe kerül. Hiszen a csipkebogyó jó. Mi tudjuk, hogyan lesz belőle még jobb – és most már te is tudod.
Kevés olyan tudása van az emberiségnek, amit szinte kortalanul magáénak tudhat. A gyógynövények ismerete ilyen. Az ökológiai gazdálkodással és a regeneratív szemlélettel pedig különösen jól harmonizál a csipkebogyó termesztéstechnológiája.
Növényorvosként az a dolgom, hogy a lehető legkevesebbet kelljen beavatkoznom. Ökológiai ültetvényen nem lehet a tünetre lőni: előbb tudni kell, melyik faj okozza a bajt, és miért éppen most. A beavatkozás akkor jó, ha a rendszer utána ellenállóbb, mint előtte volt.
Ez az oka annak, hogy jó lelkiismerettel vagyok az ültetvény növényvédelmi felelőse már több, mint 10 éve! Itt nem csak termesztünk, hanem élőhelyet is teremtünk.
A csipkebogyó az egyik legismertebb és legkeresettebb hazai vadgyümölcsünk – főként a kiemelkedő C-vitamin-tartalma miatt. De tényleg mindegy, honnan származik és mily
Sokan úgy gondolják, hogy a legjobb csipkebogyó az, amit saját kezűleg, egy erdei séta során gyűjtünk. Romantikus elképzelés, igaz? A valóság azonban sokkal árnyaltab
A csipkebogyó C-vitamin-tartalmáról vad számok keringenek. Megnéztük, mit mértek valójában – és mennyit visz el belőle a szárítás.
